Asztalközép

Az asztalközép egy kis méretű terítő, abroszféle. Nevében is benne van rendeltetési helye, az asztal közepe. Általában ünnepen használták vagy a tisztaszobában volt az asztalon. Erdély egyes vidékein szokás volt, s így Mezőségen is, hogy az asztalt több rétegben, váltakozva vászon és gyapjú abrosszal terítették le és legfelülre került az asztalközép. Mivel elsődleges funkciója a díszítés volt, ezért ennek megfelelően készítették. Az itt látható darabot Kallós Zoltán az édesanyjától, Kiss Vilmától örökölte, aki Feketelakon született. Ez egy háziszőttes asztalközép, ami vagdalással és azsúrral, azaz áttöréses technikákkal díszített, körben horgolt csipke szegélyezni. Az S-alakú mintája ismert a díszítőművészetben, kígyósként, essesként, foglalásként, fehéresként is említik. (MNL; Tőtszegi Tekla: Kígyómotívum a mérai textíliákon)