Agyagból, korongolással készítették ezt a bokályt Tordán. A köznyelvben kancsó, vagy korsó néven is él. Egykor boros edényként használták a bokályokat, de a paraszti házakban a tisztaszobában kaptak helyet fülüknél fogva felakasztva, mint dísz. A fazekas koronggal kialakította a formáját, és aztán festőnők díszítették, akik lehettek a fazekasmeter feleségei, lányai, de családon kívüliek is. Ennek a darabnak írókával festették leveles és madaras mintáját, csíkjait. Az íróka, vagy szaru a festék folyatására, csurgatására alkalmas eszköz, amivel felrajzolták a különböző színű mintákat a kerámiára. Mielőtt bekerült hozzánk ez a bokály, Kallós Zoltán kolozsvári lakását díszítette. (Magyar Néprajzi Lexikon bokály; Csupor István-Csuporné Angyal Zsuzsa: Fazekaskönyv. 1998. 33.)
en
