A szegrevaló kendő lakásdíszítő textília. A megnevezése, “szegre való” arra utal, hogy a kendőt a falba vert szegre akasztották vagy a fali dísztányér köré tették, úgy, hogy a két vége egyforma hosszan lógjon. Ezek a háziszőttes textíliák a lányok hozományához tartoztak és a tisztaszoba falára kerültek. A kendő két végének díszítése vidékenként, falvanként eltérő. Ez a darab 1996-ba került a gyűjteménybe, Kallós Zoltán a feketetói vásárban tett rá szert, oda pedig Magyarlónáról került. A díszítése írásos öltéssel készült. A kalotaszegi írásos öltés egy egyedi öltési technika, ami nevét onnan kapta, hogy a vászonra előre felrajzolták, “írták” a mintát és utána varrták ki. Kezdetben koromlébe mártott lúdtollal vagy hegyes pálcikával, pl. orsóval és szabadkézzel rajzoltak. Kalotaszegen megszokott, hogy a hímzést varrásnak nevezik, a hímzéses textilt pedig varrottasnak. Ez a piros fonallal varrott tulipános, rózsás szegrevaló anyagában is mintás, szőttek bele piros csíkokat, és szintén piros fonalból varrott csipkét illesztettek a végére. (Péntek János: A kalotaszegi népi hímzés és szókincse. Kriterion kiadó. Bukarest 1979. 42., 45. oldal; Néprajzi Lexikon írásos öltés)
en
