Főkötő

A főkötő egy női fejviselet típus. Gyimesben is készítettek és viseltek főkötőt, amit csepesznek neveztek. A gyimesi csepesz a 18. századi városi polgárságtól székely közvetítéssel bekerült viseletdarab, annak egyeszerűbb változata. A menyecskék és az asszonyok viselete volt, akik a felkontyolt hajukra tették a csepeszt és erre kerülhetett alkalomnak megfelelően, még egy fejkendő is. Aki tehát csepeszt viselet, arról lehetett tudni, hogy férjnél van, mert a lányok hajadon fővel jártak. Majd az idők során a főkőtviselés eltűnt, nem is készítettek már belőle, s maradt csak a fejkendő, amit direkt a hajra, a kontyra kötöttek. Az itt látható csepesz selyemből készült, kézzel varrt. Az arcot körülvevő rész rózsaszín szalaggal díszített, azon pedig fémes zsinórdíszítés látható, és fekete, vert csipkében végződik. Az áll alatt valószínűleg madzaggal vagy szalaggal rögzítették, erre utal a mindkét oldalra felerősített gombház, amibe befűzték a szalagot. (Dr. Kós Károly-Szentimrei Judit-Dr. Nagy Jenő: Moldvai csángó népművészet. 371. old.; Orbán Balázs: Székelyföld leírása, Csík-szék, XVI. Gyimesi szoros; Néprajzi Lexikon fejviselet, székelyföldi viseletek)