A házilag szőtt gyapjúból készült abroszt nevezték szőrabrosznak is. Mezőségen szokás volt, ahogy Erdély más területein is, hogy a tisztaszobában álló asztalt több rétegben, váltakozva vászon és szőrabrosszal terítették le. Mivel ennek az abrosznak az egész felületét minta díszíti, ami X-alakú és borzas (bogos) technikával készült, ez is valószínűleg a tisztaszobában kapott helyet egykoron. Az abrosz szélén piros-fehér-zöld színű csomózott kerek díszítményt láthatunk. A nemzeti színek többek között a 19. század elején kivirágzó új stílusú népművészetnek köszönhetők, ami a nemzeti jelképekkel ellátott ünnepi tárgyak tömegét hozta létre. (Selmeczi Kovács Attila: Nemzeti szimbólumok a néprajzi tárgyakon; Magyar Néprajzi Lexikon abrosz)
hu