Kallós Zoltán elmondásából tudjuk, hogy ezt a tárgyat a fazekasinasok vizsgadarabnak készítették és vásárlás útján került múzeumunkba. Kresz Mária leírásából: “Mivel a dohány tiltott dolog volt, jó, ha senkinek sincs mersze a tartójába nyúlni, ezért a forma lehet ijesztő fenevad – medve –, s ilyenkor az állat feje az edény fedője.A dohánytartó edény lehetett ember alakú, vagy bajuszos emberfej, kalapja a fedő, avagy – hogy minél ijesztőbb legyen –, törökülésbenülő basa. Leggyakoribb a medveforma, ilyen az ország minden részén készült. A mackó tarthat botot is a kezében. A rücskös szőrutánzat úgy készült, hogy a lágy agyagot harisnyán vagy szitán nyomták keresztül, és ezt a szőrzetet rakták az állatalak testére. A dohánytartó medve helye a sublóton volt, szobadísznek számított.” (Kresz-Kövér: Magyar népi cserépedények. Móra,1983)
en