Keményfából faragott két részes borotvakés tartó tok. Ez a darab vásárlás útján került a gyűjteménybe, származási helyét nem ismerjük. Készítési dátumát és tulajdonosának nevét a rá faragott gyöngy betűkből tudhatjuk meg: “1862: BOT PÁL”
Egy ilyen tok általában egy vagy két borotva elhelyezésére szolgáló, fából faragott és gyakran díszített eszköz. Régibb formája hasáb alakú kihúzható fedéllel. Ezt a formát Európában már az i. sz. első évezredében használták. Újabb formái egyik végükön faszeggel rögzítettek, egy vagy több részből állnak, félrefordítható fedéllel vannak ellátva. Fedelüket gyakran úgy szerkesztik, hogy csak akkor nyitható ki, ha valamelyik részét elmozdítják. Készítőik között mesterembereket, falusi fúró-faragókat és pásztorokat egyformán találunk. A legrégibb, kihúzható fedelűek díszítése főként vésett, ékrovásos mértanias formákból (fűrészfogak, rozetták stb.) áll. Díszítményeik között a mértanias szegélydíszt, a stilizált virágot, az emberábrázolást, a hazafias és vallási jelképeket egyformán megtaláljuk. (Néprajzi Lexikon)
en
