Kezdetben lokális jellegű búcsú lévén a csíksomlyói pünkösdi búcsút Székelyföld katolikus lakossága és a moldvai magyarság kereste fel. Idővel egyre távolabbról érkeztek a zarándokok, és az 1989-et követő évektől magyar nemzeti kegyhellyé változott. Ennek ellenére képünkön egy székelyföldi zarándokcsoport látható.
A búcsús helyre való elzarándokolás céljai közé tartozik a szent hely felkeresése és ezáltal a bűnbocsánat elnyerése, a vezeklés és a csodás gyógyulás lehetősége. A búcsújárás keretein belül a szakrális tartalom mellett jelen vannak társadalmi és gazdasági vonatkozások. Gondolhatunk itt a kép hátterében látható körhintára, vagy a búcsúkhoz hozzátartozó búcsúfia vásárlására, amely ajándék volt az otthon maradottak számára. Tánczos Vilmos következőképp idéz egy interjújából: „Nagy divat volt a mézespogácsa. Szív vagy más alakúra sütötték. Pogácsa nélkül nem mentek haza. A búcsúnak ez volt a lényege. Más ajándékot is, de a pogácsa volt a legfőbb dolog. Somlyón sátrakat raktak végig, sok kereskedelmi dolog is történt. S akkor ott mindenfélét árultak. Az árvaháztól balra, Pálfalva irányába van egy üres telek, ott volt mindig a körhinta. Arra minden fiúgyermek feltétlen fel akart ülni. „ (Tánczos Vilmos: Csíksomlyó a népi vallásosságban; Bárth Dániel: Búcsújárás)
en
