Női bőrmellény. A mellény kenderszőttes (kanavász) alapon gyapjú fonallal hímzett, karnyílásai körül műbőrrel szegett. Gyűjtési helye Kajántó, Kolozs megye. A falu Kolozsvár közvetlen közelében található, magyarsága mégis öntudattal vállalta a magyar paraszti identitást és kereste a kapcsolatot a Nádas menti magyar falvakkal. Viseletük is az ottani falvak máig használatos ruháihoz igazodott. Az országcímer a legszélesebb körben elterjedt nemzeti jelkép, amely minden tárgyféleségen megtalálható. Az ábrázolás egyéni megformálásai és nagy számban való előfordulása is arról tanúskodik, hogy a népi díszítőművészet teljes értékű motívumává vált. A címer felett látható fehér varrás a Szent Korona stilizált megformálása, amelyet a korona tetején látható megdőlt kereszt tesz azonosíthatóvá. (Selmeczi Kovács Attila: Nemzeti szimbólumok néprajzi tárgyakon. In Ethnographia 108. 1997; Balogh Balázs – Fülemile Ágnes: Elzárkózás és kapcsolatkeresés – Szorványközösségek eltérő magatartásmodelljei egy nagy múltú erdélyi magyar táj, Kalotaszeg peremén)
