Öntöttvasból készített kolomp. Testét két darabból illesztették össze, amihez belül a nyelve, kívül a füle csatlakozik. Ebbe a fülbe fűzték a szíjat, amivel felköthették az állatok nyakára. Mérete miatt valószínű, hogy birka kolomp lehetett. A nyájban a vezérürükre és az elcsatangolni szerető birkákra tették a kolompokat. Hangjuk segítette a pásztort nappal a terelésben, és éjjel is tájékoztatta a mozgolódásokról. Nagy figyelmet fordítottak a juhászok a kolompok, csengők hangjára, azok összecsengésére. Úgy válogatták őket, hogy hangmagasságuk különböző legyen, így is segítve az állatok felismerését. (Magyar Néprajz II.; Magyar Néprajzi Lexikon kolompkészítő)